Balos

Ma nem tudok semmi újról beszámolni,ha csak arról nem,hogy rengetegen az elmúlt nyolc évet szidják,gyurcsányoznak, meg kommunistáznak.Igen!Megint ennél a gondolatnál vagy fogalomnál vagyunk,hogy valójában mit is jelent ez a szó!!!!

Valahogy úgy látom ma Magyarországon nincs meg a nemzeti megbékélés,konszenzus.Két erö van amely ádáz küzdelmet vív egymással amelyben az gyöz,aki erösebb!!!Nem tudunk,és tán már nem is lehet közös nevezöt találni,ahol az álláspontok legalább közelednének egymáshoz.Nagy kár!

Heller Ágnes gondolatai.

"Ha a Szabadságról van szó akkor a filozófus nem hallgathat!"Talán ez az egyik leglényegesebb gondolat amit elmond a vele készített interjúban.Továbbá szól arról,hogy nagyon gyorsan csalódott a reál szocializmusban,de a Kommunizmusban mint ideológiában nem.
Kifejtette,hogy ha önállóan akarunk gondolkodni,akkor természetesen kell egy alapnak lennie,de sokan nem akarnak önállóan gondolkodni.A beszélgetésböl kicsengett,hogy nála az alap a kommunizmus gondolat világa.
Amikor erröl beszélt megemlítette a filozófia két vonalát.Az egyik az Arheológiai filozófia amikor is a bölcsek arról filozofálnak,hogy ki mikor mit mondott, mit írt .A másik irány pedig az Analitikus filozófia amely nem má mint a probléma megoldó gondolkodás.A problémák megoldására törekszik azokat analizálja,és abból egy új dolog jön elö.
A beszélgetés során a mai Magyarországi helyzetet is kifejtette.,analizálta.A kérdezö müsorvezetövel teljes mértékben egyetértett abban,hogy a Jobbik egy újfasiszta párt!
Úgy vélte,hogy ma hazánkban meg vannak a demokrácia alapjai,de azokat a köznép nem használja,ezeket az Orbán-család kisajátitotta,mivel a legfelsö közjogi hatalomban az Ö barátai vannak.
Kitért országunk múltjára,arra az idöre amiböl ez a kormány táplálkozik.Nem nehéz kitalálni,a két világháború közti idöröl van szó! Ö úgy látja,hogy az egész "politikai katyvasznak" és az elsö világháború utánni több mint 90 éves magyar történelemnek fö oka Trianon volt.Törvénytelen volt az amit csináltak,de a Nagy-Magyarország lakosságának csak 50% volt magyar.A trianoni határok meghúzása után az új megszületett országokban is nagyon sok magyar volt,akiket elnyomtak.Ezért véli törvénytelennek az a döntést.Nagyon lényeges még amit mondott,méghozzá azt,hogy Magyarországon még nem lett feldolgozva a múlt,a közelmúlt története,pedig a környezö országokban,például Ausztriában,vagy Németországban ez folyamatban van.
Végezetül,bejezésként azt mondta,hogy lát lehetöséget e kormány leváltására,vannak bizonyos erök melyek bontogatják szárnyaikat,de ehhez még több kell.

Tegnap este a 3sat német adón!

http://www.3sat.de/mediathek/index.php?display=1&mode=play&obj=36780

2013.juni.2.

Minden hírmüsor folyamatosan beszámol az aktuális Törökországi eseményekkel.Tüntetés,demonstráció,zavargás,rendöri brutalitás.Mondjuk a végsö rendöri brutalitásig nem kell eljutnunk,de ha a törökök ki tudtak menni az utcára és "hangosan a véleményüket kifejezték" akkor mi mit csinálunk?
Pedig ott az egész kavalkád egy híres park,zöld terület fennmaradás céljából indult el.A dolgot tovább lehetne ragozni...,de csak utánna kell gondolni!!!!

Ma Frankfurt am Main-ban a német TÖKE fövárosában pár százan demonstrálnak,tüntetnek a KAPITALIZMUS mai formája ellen!!!

Az is igaz,hogy a német közmédiákban,pl:rádiókban rengeteget beszélnek,és foglalkoznak a KAPITALIZMUSSAL!Egy kicsit ehhez tartozó téma,hogy a 3sat Tv müsoron volt egy rövid adás,ahol arról beszéltek,hogy Karl Marx nem is volt MARXISTA!

"Felvirradt az Isten Napja,
Itt van bírónk neve napja!"

Ilyen bírónk soha nem volt,
Isten éltesse a Gyevi bírót!"

".....kivéve a Gyevi bírót!"

Egy kicsit átgondolva,valakit be lehet helyettesíteni a Gyevi bíró szerpébe!

http://nol.hu/belfold/20130529-_a_kaoszt_nem_lehet_konszolidalni

Elolvastam a cikket!Ha ennyire tudjuk,tudják mi a gond,mit csinál Orbán,akkor miért nem teszünk,tesznek ellene?Ennyire naiv,vagy buta a magyar nemzet?Nem hiszem el!Meg van félemlítve?Elhiszem.Valamelyik nap írtam "Egy gondolat bánt engem" dokumentumot.Voltak már vezéreink,talán jók is voltak közöttük.De mind megbuktak.Ez nem bukik?

ami bánt engem!
Ma gondolkodtam az egészen.Itt volt tatár,török,osztrák,

orosz(szovjet)!Mind el lett zavarva!Ez a pöcsköszörü meg uralkodik

rajtunk!!!Ez is el lesz zavarva!"Fényesebb a láncnál a kard!Mi mégis

láncot hordunk!"/Nemzeti Dal/

"Egy gondolat bánt engem " Petöfi Sándor

és a hozzászólások

A Német Szociáldemokrata Párt egy mozgalmas múltra tekinthet vissza: a párt 2013 májusában ünnepelte a 150.-ik születésnapját. Sok fontos közös pontja van  a német szociáldemokráciának és a német történelemnek: A párt alapítása az iparosodás idöszakában, harc a háborús hitelek miatt az I. Világháborúban, ellentét a a német kommunista párttal a Weimari Köztársaságban, a párt betiltása és üldözése a III. Birodalomban, eröszakos pártegyesítés  a Keleten,a párt modernizálásaa "Godesberger Programm"keretén belül Nyugaton, Willy Brandt mint az első SPD-kancellár, a párt újjáalapítása az NDK-ban és végül Agenda-politika és egy  új konkurens a Balpárt révén.

Két nagy maradandót alkot  e 150-éves párt történelme: A tiszta azonosulás  a demokráciához, ha mindez betiltással,és üldözéssel járt együtt. És az állandó politikai elhatárolódás a szélsöbal iránýaba - programszerű, harcias és olykor kétségbeesett.

"Mennyire balra?" - Ez a kérdés a párt történetét szétszakította- és ez  egyszerre elhatárolodást jelent  a totalizmustól/diktatúrától/ és az egyértelmű azonosulást a demokráciához és a jogállamiság erössé tételéhez. Egy szakítóproba amelyet a párt fontos személyiségein, például Vilmos Liebknecht, Augusztus Bebel, Friedrich Ebert vagy Willy Brandton kersztül lehet megérteni.

A német eredeti szöveg

Die SPD blickt auf eine bewegte Vergangenheit zurück: Im Mai 2013 feiert die Partei ihren 150. Geburtstag. Viele wichtige Wegmarken in der Geschichte der deutschen Sozialdemokratie sind auch eng mit der deutschen Geschichte verbunden: Parteigründung in Zeiten der Industrialisierung, Streit um Kriegskredite vor dem 1. Weltkrieg, Auseinandersetzung mit der kommunistischen KPD in der Weimarer Republik, Verbot und Verfolgung im 3. Reich, Zwangsvereinigung im Osten,Modernisierung durch das "Godesberger Programm" im Westen, Willy Brandt als erster SPD-Kanzler, Neugründung in der DDR und schließlich Agenda-Politik und neue Konkurrenz durch die Linkspartei.

Zwei große Konstanten prägen diese 150-jährige Parteigeschichte: Das klare Bekenntnis zur Demokratie, auch wenn dies Verfolgung und Verbot bedeutet. Und die ständige politische Abgrenzung nach Linksaußen -programmatisch, kämpferisch und manchmal verzweifelt.

"Wie weit links?" - Diese Frage hat die Partei in ihrer Geschichte zerrissen -und zugleich in der Abgrenzung vom Totalitarismus und im eindeutigen Bekenntnis zu Demokratie und Rechtsstaatlichkeit stark gemacht. Eine Zerreißprobe, die die Dokumentation an wichtigen Persönlichkeiten der Partei, z.B. Wilhelm Liebknecht, August Bebel, Friedrich Ebert oder Willy Brandt, nachvollzieht.

Olvasva a Mai Magyar kormány cimü dokumentumot,megint felmerül a kérdés.
Hogyan lehetett ezeket a beteg embereket a Magyarország-Magyar Köztársáság- parlamentjébe beválasztani?Hogyan hatottak az emberekre,hogy ÖKET válasszák e posztokra?Tán az "emuttnyocév" is mindehhez hozzájátszott?
Valoszinü a magyar választók még mindig nem tanulták meg a demokráciát,hiába élünk már idestova 23 éve e világban.
Teszem fel,tán az egypártrendszer is bün volt,az,hogy 40 évig úgy éltünk.Vagy az embereknek a választóknak mindig kell,hogy legyen valaki a fejük felett,egy "URALKODÒ" aki uralkodik felettük.
Biztos,hogy uralmuk megszerzéséhez azegcentrikus gondolkodásuk is hozzájátszott,és mivel ök ilyenek,nem is közösségi emberek.
Gondolom a magyar népben egy jó adag NACIONALIZMUS is van,ami talán mértékkel nem is rossz,de amint láthatjuk szélsöségekhez is vezet.

http://www.alsoorsi-hirhatar.hu/hirek/megdobbento-orban-viktor-es-a-fidesz-vezetoinek-patologiajabol

Csalódás …

Pulzál, áramlik a víz dagálykor

a partra, ahol egy látványos kavics

fekszik szótlanul. Sima hátán

csillan a fény, testéből nyugalom árad.

Ezt látja a víz, tetszik neki a kitartó

türelem, s a hű helyhez ragaszkodás.

Napra-nap viszi magával a képet,

s várja lázas-türelmetlenül,

kísérve szapora szívdobbanással,

hogy ismét a fövenyre lépjen.

Szerelemmé érett az önszugesszió,

makacsul hitte: nem élhet nélküle.

Feljön a Hold, áramlik a tenger,

nyújtózik a víz a formás kő felé

és végre eléri … Aztán

a visszavonulásnál kincsét-szerelmét

boldogan sodorja magával…

A mederhez érve a kő alámerül,

a sokra vágyó hullámzó vizet elhagyva

a hozzá hasonlókkal elvegyül…

(2013. 05. 23.)

(Gyermeknapra)

    Repül a hinta

 Repül a hinta,

repül a lány,

repül a hinta,

messzire száll.

Repül a hinta,

messzire száll,

versenyre reppen

egy apró madár.

Repül a hinta,

már meg sem áll,

övé a végtelen,

az égi határ.

In memoriam  . . .

Perzselt-füvű domb hátán nőttem,

szökdelve, akár a szöcske

futottam apró virágokért,

s a játék hevében

szétmállott szedett virágom

tej-vérű szára.

Lefutottam a dombról,

hosszú nadrágba bújtam,

hurkoltam nyakkendőt nyakamra:

lányok csókja csábított,  -----

s ujjaim rostáján

elhulltak ifjú éveim.

Keserves világ  !

Állok,   -----  magányos fa

szikla-szirt szélére vetve,  -----

s kigondolt szeretők

vállára hajtom

elfáradt fejem  .....

Kajak és ladik  . . .

Csapongó-kedvű, tiszta-szemű lányok,

ahogy itt ülök köztetek,

gondolatom bejárja a végtelent.

Kedvem, s kedélyem

letisztult már,

mint vihar után a víz,

ha iszapja a mélybe száll,  -

s csendes-nyugodt tóvá szelídült.

De lelkem felfogja még

egy-egy remény-dús pillantás nyomán

---  mint ér  és patak vizét

a folyó, s a tenger,  ---

bájos, tiszta szerelmetek,

ám visszaadni   - sajnos  ! -

nem tudom.

Külön világ, mit éltek.

Én lábam a magány szikláján lógatom,

s ti pezsgő ritmusra vágytok;  -

én a hosszú szerpentinen kerülőt teszek,

s ti: ahol legmeredekebb az út,

bátran, erővel nekivágtok;  -

enyém a megfontolt nyugalom,

s a parázsló lendület tiétek.

Kecses kajakként, hullámot hasítva

húztok a cél felé,  -

s én az öreg ladik lassú nyugalmával

eresztem magam

utánatok.

A hozzászólások

nekik azt a sok "jótéteményt", amit rájuk mértek telhetetlen bé

 Sógor Ferenc A gondolatai ma is érvényesek, s annak ellenére, hogy 1957-ben elhunyt, (ergo a fenti sorokat "..oly korban .." írta,) szerinted ma ki olvassa őt????

Baraksóné Juhász Andrea Pedig kellene,de legelsősorban a vers üzenetét kellene megérteni,megértetni!

Zsuzsa Kné Pungor Örök kedvenceim egyike ez a vers!:D

Béla Sógor Feri ! Most, hogy itt "elhintettem", néhányan legalább ezt az egy versét elolvasták. Tudom, mert egy részük visszajelzett... (Azt nem írták meg, értik is, vagy csak olvasták ?...)

Vándor Andrea Csodálatos vers ez, mert örök igazságokat fogalmaz meg a szabadság mibenlétéről, amit oly kevesen értenek... De hogy is érthetnék meg a lényegét, ha negyed százada mást sem tesznek, mint visszaélnek e fogalom értelmével?! Ezzel pedig minden oldalról már olyan mértékben devalválták az értékét, hogy az ország döntő hányada számára csupán annyit jelent: szabadon eldöntheti, a híd alatt folytatja az életét, vagy feladja?!!! Jobb esetben kenyérre költi kevéske jövedelmét, vagy a rezsijét, törlesztőrészletét fizeti ki, esetleg fűt egy kevéskét, netán a gyógyszereit váltja ki???! Mert az az "elit, mely a rendszerváltás óta akár jobbról, akár "balról" az ország szekerét irányította, mindössze ennyit hagyott meg nekünk a szabadság jogokból azért, hogy önnön Kánaánjukat máris, de azonnal megteremthessék! Mivel pedig TELJES KONSZENZUSBAN a LEGKÍMÉLETLENEBB VADKAPITALIZMUS ÉPÜLÉSÉT PREFERÁLTÁK/JÁK, az általuk engedélyezett "demokratizmus" jegyében minden balos értéket képviselő alakulatot partvonalon kívülre szorítottak: szélsőségesnek és populistának minősítve a részükről meghonosított szabadrablás gyakorlatára nézve veszélyes nézeteket, ellenvéleményeket. Ezek így ma már nem is juthatnak el az atomjaikra porlasztott és egymás ellen uszított tömegekhez, hiszen egyetlen média sem érdekelt abban, hogy képviselőiknek legalább hellyel-közzel is megszólalási lehetőséget biztosítson. Vagyis egy az egyben kiiktatták annak lehetőségét, hogy a nép valaha is tehessen szabadságjogai érvénye